Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
Elérhetőség: +36 1 248 0008
Az üttörő terápia, mely több százezer, öröklött betegségben szenvedő ember számára kínál reményt
A brit orvosok egy halálos, öröklött rendellenességgel bíró fiatal esetében alkalmazták az úttörőnek mondható őssejt terápiát, amely a genetikai terápiák új hajnalának hírnöke.
A legsúlyosabb formájú ritka vérképzőszervi betegség, a Wiskott-Aldrich szindrómával bíró beteg immár 4 éve mentes a betegségtől. (tovább…)
A köldökzsinórvér különböző típusú őssejtek értékes forrása, ugyanakkor mennyisége korlátozott és levétele nem megismételhető, így egyes esetekben a gyermekek optimális kezelésnek a köldökzsinórvér-egység mennyisége szab gátat. Nem meglepő tehát, hogy az ex vivo sejtszámnövelő technikák világszerte az orvosok és kutatók érdeklődésének középpontjában állnak. (tovább…)
A Bristol Egyetem kutatói szerint a szívinfarktust szenvedett páciensek a humán köldökzsinórvér őssejtjeivel kezelhetők lesznek.
A szívinfarktust követően, az orvosok a páciens saját őssejtejivel gyógyíthatják majd meg a sérült szívizomszövetet. A Stem Cell Journal c. szakplaban, megjelent tanulmány beszámol arról, hogy a brit kutatók, miután a köldökzsinórvérből izolálták, majd hétszeresére felszaporították az őssejteket, szívizom sejtekké alakították azokat. (tovább…)
A Granadai Egyetem új tudományos áttörésének köszönhetően mesterséges bőr alkalmazásával azonnali segítséget nyújthatnak a súlyos égési sérülteknek, ugyanis az így készített bőr szövetbankban fagyasztva tárolható és szükség esetén rendelkezésre bocsátható.
A súlyos égési sérülést szenvedett páciensek legfőbb problémája, hogy a jelenlegi protokollok alkalmazásával hetekig várniuk kell, amíg egészséges bőrfelületük sejtjeiből új bőrt növesztenek számukra.
A Granadai Egyetem Hisztológia intézetének kutatóinak sikerült a köldökzsinórvér őssejtjeiből mesterséges bőrt képezni. (tovább…)
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai alapján 2011-ben 366 millióan szenvedtek diabéteszben, ebből 4,6 millió halálos kimenetelű volt. A szövetség becslése alapján, 2030-ra a diabéteszes páciensek száma elérheti az 552 milliót.
A páciensek 15 %-a szenved a lábon keletkezett fekélyektől, nehezen gyógyuló sebektől a rossz perifériás keringés miatt, és ezek a sebek gyakran ellenállnak a különböző kezeléseknek. Még a jelenleg elérhető legjobb kezelésekkel is csupán 50%-os a gyógyulási ráta és csak rövid távon hatásos. Ezen estek 4/5-e alsó végtagi amputációval végződik.
A gyógyulási rendellenességek elsősorban a növekedési faktorok és a revaszkularizáció (érképzés) csökkenése miatt lépnek fel. E két folyamat azonban elősegíthető mezenchymális őssejtek alkalmazásával. (tovább…)
A humán köldökzsinórvérből nyert mezenchymális őssejtek (MSC) alkalmasak lehetnek a lupus nephritis (LN) kezelésére.
A szisztémás lulpus erythematosus (gyakori rövidítéssel: SLE) egy autoimmunbetegség,a mely a szervezet bármely részét érintheti. A többi autimmun betegséghez hasonlóan az immunrendszer saját sejtjeit, szöveteit támadja, amely gyulladáshoz és szöveti károsodáshoz vezet.
Dr. Oscar K. Lee, a Yang-Ming Orvostudományi Egyetem munkatársának közleménye alapjána, az MSC-k immunmodulátoros tulajdonságokkal bírnak és gyulladás- és T-sejt gátló hatásuk révén képesek enyhíteni az immunválaszokat. Lee és munkatársai a köldökzsinórvérből származó MSC-k hatását vizsgálták a LN kezelésében. (tovább…)
Ahogyan már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a hematopoetikus őssejt-transzplantáció sikeressége elsősorban a sejtek csontvelőbe való eljutásától (ún. “homing”) függ, ahol végül megtalálják végleges helyüket és újraszerveződnek a graftolódásnak nevezett folyamat során.
A sejtek korlátozott száma miatt a homing és a graftolódás kritikus fontosságú a köldökzsinórvér őssejt-transzplantáció során. Bár mostanáig számos kísérleti eljárást fejlesztettek e folyamtok hatékonyabbá tételére, még mindig sürgető igény van biztonságos és hatékony beavatkozások fejlesztésére. (tovább…)
A Bristol Egyetem kutatói szerint a szívinfarktust szenvedett páciensek a humán köldökzsinórvér őssejtjeivel kezelhetők lesznek. (tovább…)
A Vér és Csontvelő Transzplantáció Európai Csoportjának 39. éves találkozóján, G. Foti és munkatársainak bemutatott eredményei alapján azok a szülők, akiknek gyermeke őssejttranszplantációra szorul, fontolóra vehetik egy újszülött testvér köldökzsinórvérének levételét és eltárolását. (tovább…)
Idén nyáron rendezték meg 11. alkalommal az Éves Nemzetközi Köldökzsinórvér Szimpóziumot, melynek szlogenje az „Adj kétszer életet“ volt és amely nagynevű kutatókat és orvosokat hozott össze.
A köldökzsinórvér nemzetközi közösségének e FALGSHIP eseményét a Köldökzsinórvér Fórum magánalapítvány rendezte meg, melynek fő tevékenységi köre a transzplantációs orvosok és kapcsolódó egészségügyi szakemberek tudatosságnövelése a köldökzsinórvér-transzplantáció hatékonyságával és klinikai alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatosan. A három napos tudományos program célja a legfontosabb klinikai kísérletek bemutatása és a kollaboráció ösztönzése volt a köldökzsinórvér bankok vezetői és az őssejt-transzplantációt végző szakemberek között. (tovább…)
“Eredményeink igazolták, hogy a köldökzsinórvérből származó éretlen mezenchymális őssejtek biológiailag előnyösebbek a felnőtt őssejtforrásokkal szemben, így a köldökzsinórvér mezenchyma őssejtjei hasznos modellként szolgálnak az őssejtterápia klinikai alkalmazásában.“
Erre a következtetésre jutott az a koreai kutatócsoport, amely nemrég publikálta összehasonlító tanulmányát a témában. (tovább…)
A köldökzsinórvér alternatív őssejtforrásként szolgál a hematológiai megbetegedésekben szenvedő páciensek kezelésénél.
A legújabb kutatások szerint a növekedési faktorok fontos szerepet játszanak a regenerációs medicinában. A vérlemezkék vagy thrombociták a növekedési faktorok “gyógyszertáraként” működnek, ugyanis a vérlemezke-granulumokból a thrombocita-aktiváció során ezek a faktorok felszabadulnak. Így, a perifériás vérből nyert ún. vérlemezke gélt a szövetek gyorsabb gyógyulásának elősegítésére használják orthopéd- és szájsebészeti, valamint dermatológiai sebészeti beavatkozásoknál. (tovább…)
A cornea (szaruhártya) eredetű vakság kezelése a fejlődő világ egyik égető problémája. A világ ezen részein igen gyakoriak a kémiai vagy más balesetek, amelyek következtében a szem megsérül. Azonban az olyan komplex kezelések, mint a transzplantáció vagy az amnionmembrán graftok alkalmazása a lakosság nagyobb része számára nem elérhető.
A Sheffield Egyetem emberi szövetekkel foglalkozó mérnökei egy olyan őssejt-terápiás módszert fejlesztettek ki, amely reményeik szerint elősegíti a szem természetes javító mechanizmusait annak sérülése vagy megbetegedése esetén. Ez világszerte több millió embernek segíthet látása javításában vagy akár annak visszanyerésében. (tovább…)
A magzati sejttranszfert körülbelül egy évszázada írták le először, amikor egy preeklampsziában szenvedő nő tüdejében többsejtmagú óriás sejteket találtak. Az ezt követő kutatások, különösen az utóbbi években lezajlottak, kimutatták, hogy a genetikai anyag és a sejtek mindkét irányba kicserélődhetnek anya és magzata között. (tovább…)
A mezenchymális őssejtekkel kapcsolatos klinikai kutatások közel 20 százaléka a csont- és porcszövet betegségeivel kapcsolatos. Ezek közül az osteoarthritis, azaz a csontízületi gyulladás a leggyakoribb ízületi megbetegedés és a mozgáskorlátozottság leggyakoribb oka.
Bár a betegség a teljes ízületet érinti, az osteoarthritis egyik kezdeti meghatározó eseménye az ízületi porc biokémiai degradációja. A porc önmegújító képessége igen korlátozott, mivel nem tartalmaz véredényeket. Ennek következménye, hogy a vérben található natív progenitor, “javító” sejtek nem tudnak bejutni a sérült szövetbe. Jelenleg nem létezik hatásos gyógyszeres kezelés a betegségre, bár néhány gyógyszer képes lassítani a degradációs folyamatot. A mezenchymális őssejteket vagy a már differenciált porcsejteket alkalmazó sejtterápia az ízületi porc léziójának egy lehetséges kezelése. (tovább…)
