Nyitvatartási idő : hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
  Elérhetőség : +36 1 248 0008

Természetes őssejtterápia a terhesség alatt

A magzati sejttranszfert körülbelül egy évszázada írták le először, amikor egy preeklampsziában szenvedő nő tüdejében többsejtmagú óriás sejteket találtak. Az ezt követő kutatások, különösen az utóbbi években lezajlottak, kimutatták, hogy a genetikai anyag és a sejtek mindkét irányba kicserélődhetnek anya és magzata között.

Már a megtermékenyítés utáni 4-5. hétben megjelenhet az anya vérében a magzati DNS, melynek mennyisége folyamatosan növekszik a terhesség alatt, csúcsát pedig a szülés idejére éri el. A magzati sejtek előfordulását az anya vérében 2-6sejt/milliliterre becsülik a második trimeszterben.

Az anyai vérbe került magzati sejtek akár évtizedekkel a terhesség után is jelen lehetnek és jellemzően a tüdőkben, májban, csontvelőben és a lépben halmozódnak fel. E magzati sejteknek immun-modulátor és szövetjavító szerepe van, szelektíven migrálnak ugyanis a sérült anyai szövetekhez, majd itt integrálódnak.

Egy napjainkban lezajlott kutatás során egérben kimutatták, hogy a magzati sejtek az anya szívéhez vándoroltak, miután azt sérülés érte, mint egy természetes, transzplacentáris (méhlepényen keresztül történő) őssejt-transzplantáció. Ezek, a pluripotens tulajdonságokkal rendelkező őssejtek szelektíven a szívhez vándorolva, különféle, a szív szövetére jellemző sejtekké differenciálódtak, így segítve a sérült terület regenerációját.

Egy másik kutatás során, amelyet a Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató IIntézetben végeztek, először sikerült kimutatni magzati sejteket a felnőtt emberi agyban, annak különböző régióiban. Úgy tűnik e sejtek egy életen át megmaradnak, a legidősebb női páciens ugyanis, akinek az agyában férfi DNSt találtak 94 éves volt. Néhány korábbi kutatás már rávilágított az anyaság és az agytumor csökkent kockázatának összefüggésére, ami arra enged következtetni, hogy a magzati sejteknek egyfajta védő, “immunfelügyeleti” szerepük van a tumorképző sejtekkel szemben. Ezt a hatást kimutatták már a mell, a reprodukciós szervek és a belek esetében is.

Az eredmények ellenére, természetesen további kutatásokra van szükség, hogy felfedhető legyen e különleges kapcsolat az anya szervezete és a magzati sejtek között.

Irodalom:

1. Seppanen et. al. “Pregnancy-acquired fetal progenitor cells” Journal of Reproductive Immunology 97 (2013) 27– 35

Rina J. Kara et. al. “A Mouse Model for Fetal Maternal Stem Cell Transfer During Ischemic Cardiac Injury: Fetal Stem Cell Transfer in Injured Maternal Hearts” Clin Transl Sci. 2012 August

Wiliam F.N.Chan et. al. “Male Microchimerism in the Human Female Brain” PLoS ONE 7(9): e45592. doi:10.1371/journal.pone.0045592

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük