Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
  Elérhetőség: +36 1 248 0008

Mesterséges bőrt hoztak létre a köldökzsinórvér őssejtjeiből

A Granadai Egyetem új tudományos áttörésének köszönhetően mesterséges bőr alkalmazásával azonnali segítséget nyújthatnak a súlyos égési sérülteknek, ugyanis az így készített bőr szövetbankban fagyasztva tárolható és szükség esetén rendelkezésre bocsátható.

A súlyos égési sérülést szenvedett páciensek legfőbb problémája, hogy a jelenlegi protokollok alkalmazásával hetekig várniuk kell, amíg egészséges bőrfelületük sejtjeiből új bőrt növesztenek számukra.

A Granadai Egyetem Hisztológia intézetének kutatóinak sikerült a köldökzsinórvér őssejtjeiből mesterséges bőrt képezni.

Stem Cells Translational Medicine c. szaklapban közölt tanulmányukban beszámolnak arról, hogy a Wharton-kocsonya mezenchymalis őssejtjei képesek a szájüreg nyálkahártyájává, vagy a bőr regenerációjáért felelős epithel sejtekké differenciálódni.

A csoport korábbi kutatása, melynek eredményét néhány hónapja ismerték el a Szöulban megrendezett Szövettenyésztés Világkonferencián már rávilágított arra, hogy a Wharton őssejtek epithel sejtekké alakíthatók, legújabb munkájukkal pedig megerősítették a kezdeti eredményeket és azok alkalmazhatóságát a szájüregi nyálkahártya és a bőr epithel rétegének regenerációjában.

Azonnali alkalmazás

A súlyos égési sérültek kezelésekor felmerülő leggyakoribb probléma, hogy a jelenleg alkalmazott technikákkal, a mesterséges bőrfelület képzése több hetet is igénybe vehet, ugyanis az új bőrt a páciens egészséges bőrfelületéből vett mintából növesztik.

“Az új eptihel-képző technikával készült mesterséges bőrfelület szövetbankban tárolható, így sérülés esetén gyorsan hozzáférhető és hetekkel megrövidíti a mesterséges bőrregenerációt. A születés előtti őssejtek, úgy mint a Wharton-kocsonya őssejtjei differenciálódási és osztódási képességüknek köszönhetően kiváló eszközei a különböző szövettenyésztési technikáknak.“

– fejtette ki Antonio Campos, a Granadai Egyetem hisztológia professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A témáról bővebben itt olvashat: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/11/131122084407.htm

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük