A CBR (Cord Blood Registry) a világ legnagyobb őssejt társasága, közzétette az első klinikai vizsgálatok eredményeit, melyek az autológ köldökzsinórvér alkalmazását vizsgálják szerzett szenzorineurális hallásvesztéssel (SNHL) küzdő gyermekeknél.
Nyitvatartási idő : hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
Elérhetőség : +36 1 248 0008
A CBR (Cord Blood Registry) a világ legnagyobb őssejt társasága, közzétette az első klinikai vizsgálatok eredményeit, melyek az autológ köldökzsinórvér alkalmazását vizsgálják szerzett szenzorineurális hallásvesztéssel (SNHL) küzdő gyermekeknél.
Eva Weiler 20 hetes terhes volt, amikor az orvosok diagnosztizálták a még meg sem született kislányát, Alise-t hypoplasiás balszívfél-syndromával, azaz HBSZ-sel. A fotón Eva Weiler látható kislányával, Alise-zel. (CBS News)
„Csak fél szíve volt. A bal kamrája tulajdonképpen nem is létezett. A diagnózis lesújtó volt, és minden lehetőséget számításba vettünk, ami reményt adhat.” – nyilatkozta Weiler a CBS News-nak.
Tartós javulást” értek el őssejtbeültetéssel egy londoni HIV-fertőzött férfinél, melyet a seattle-i Retrovírusok és Opportunista Fertőzések Konferenciáján jelentettek be.
A mezenchimális sejtek olyan multipotens felnőtt őssejtek, amik számos sejttípusokba képes elkülönülni. Differenciálódhatnak nem hematológiai sejtekké, mint a porcsejtek, csontsejtek, zsírsejtek és specializálódott izomsejtekké, mint a szívizomsejtek stb. A mezenchimális őssejtek a specifikus tulajdonságai miatt némely betegségben hasznosnak bizonyultak az utóbbi időben, kifejezetten azoknál, amelyek a csontvázra és a kötőszövetre vannak hatással.
Kis ügyfelünkön, Lettin 2017. októberében végezték el Magyarországon az első sikeres autológ (saját) őssejt transzplantációt Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban.
1 év távlatából kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a kislány sorsa, sikerült-e legyőznie szervezetének a súlyos betegséget, milyen hatással volt az őssejt terápia az állapotára.
A köldökzsinórból származó őssejtek segítségével a kutatóknak sikerült javítani egyes szívelégtelenségben szenvedő betegek szívizomzatát és működését, megteremtve az utat a nem invazív terápiák számára.
A tudósok új reményt kínálnak a szívelégtelenségben szenvedők számára.
Az Apgar-teszt nem más, mint egy mérési módszer, amely segítségével az újszülöttek állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után, 5 különböző életfunkció alapján. Az Apgar-érték alapján megjósolható egy későbbi agyi bénulás vagy epilepszia kialakulásának kockázata. A nagyon alacsony Apgar-értékek esetében jelentősen megnő a betegségek kialakulásának kockázata, de még a kevésbé alacsony értékek esetében is magas az ezen betegségek kialakulásának kockázata a Karolinska Intézet kutatói által, a The BMJ-ben megjelent tanulmány szerint.
Egészen a közelmúltig a szívkárosodást helyrehozhatatlannak tartották, de az új kutatások abba az irányba mutatnak, hogy az őssejtek segíthetnek a szív regenerálásában.
Magyarországon megközelítőleg 250 -300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma hazánkban, akiknek meggyengült szíve már nem képes elegendő mennyiségű vért szállítani a szervek működéséhez.
2017. őszén végezték el Magyarországon az első sikeres autológ (saját) köldökzsinórvérből származó őssejt transzplantációt.
Erre a transzplantációra Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermek Onkohematológiai és Csontvelő-transzplantációs Osztályán került sor. A beültetett őssejtet a Cord Blood Center, Európa második legnagyobb őssejt bankja bocsátotta rendelkezésre, hogy a 2 éves kis Letti őssejt transzplantációja zökkenőmentesen megvalósulhasson. Erre azért volt lehetőség, mert a kislány szülei úgy döntöttek, hogy a gyermek születésekor élnek az őssejt levétel lehetőségével.
Fém protézis helyett őssejteket ültetnek a sérült ízületi porcokba egy lengyel klinikán. Eddig 12 páciens kapott úgynevezett biológiai implantátumot. A szakemberek szerint a porcsérülések őssejtekkel való gyógyítása számos előnnyel járhat.
Charles S. Cox, Jr., M.D.
Az ajak- és szájpadhasadék (népiesen nyúlajak és farkastorok) az igen gyakori születési rendellenességek közé tartozik. Nagyjából minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói által vezetett tanulmány kimutatta, hogy az őssejt-technológia révén kifejlesztett új terápia megoldás lehet a krónikus asztma kezelésére.
A Monash Biomedicine Discovery Intézet (BDI) tudósai szakvéleményt nyújtottak be a Cynata Therapeutics (ausztrál vállalat, amely őssejt kutatással foglalkozik) által indukált pluripotens őssejt eredetű mesenchymális őssejtek (MSC) tesztelésére kísérleti asztma modelljében.
Izabella 3,5 éves, de csupán hetek óta képes a bátyja nevét kimondani, életében először. A bátyja Matthew, 15 éves, akit ugyanazzal a betegséggel diagnosztizálták kiskorában, mint őt is: gyerekkori apraxia szindróma (CAS), amely egy motorikus beszédközpont rendellenesség.
Kiemelt történetek:
• Az autizmusban szenvedő gyermekek köldökvérének biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló tanulmány ígéretes eredményeket hoz.
• “A kislányunk jobban lett, és hálásak vagyunk ezért – akár az őssejteknek köszönhetjük, akár nem” – mondja egy család.
Jessie Quinn – a képen lányával, Luna Williams-szel – már 5 éve ’rák-mentes’ köszönhetően egy őssejt transzplantációnak, mely során egy újszülött köldökzsinórjából származó őssejteit kapta meg. (Jessie Quinn jóvoltából)
A sacramento-i Jessie Quinn 36 éves volt, amikor étvágytalanná vált, elkezdett fogyni, szemproblémákra lett figyelmes, majd végül a medencéjében érzett erős fájdalom miatt került be a sürgősségire 2010-ben.
A vizsgálatok hamar kimutatták, hogy akut mieloid leukémiában szenved – ami a vérrák egy gyorsan terjedő típusa – az orvosok pedig azt mondták neki, hogy a kemoterápia valószínűleg nem lesz elegendő, csontvelő transzplantációra lesz szüksége.