Egy halott feltámasztása ugyan lehetetlen feladat, de az új kutatások rámutatnak arra, hogy a kritikus agysérülésekkel élő betegeknek jobb ellátásra van szükségük.
Semmi sem olyan biztos, mint a halál. Az emberek azonban olyan módszereket hoztak létre, melyekkel tovább és tovább tudják folytatni az életüket. Leállt a szíve? Újraélesztjük a klinikai halálból is. A tüdő nem működik? Használjon lélegeztető gépet! Ezekkel a technikákkal milliók életét mentették már meg. Van azonban egy olyan pont, ahonnan nincs visszatérés: amikor az agy meghal.
Egy Philadelphiai központú, Bioquark nevű cég úgy gondolja, hogy az agyhalál állapotából is van visszaút. A Bioquark azt tervezi, hogy elindít egy esettanulmányt az őssejtek használatáról és egy sor más terápiás módszerről, azért, hogy az újonnan elhunyt betegek halott agyába újra élet költözzön.
Az ötlet több fagyos hangvételű cikkhez vezetett és mind a tudósokkal, mind pedig az etikusokkal szemben komoly visszhangot váltott ki. Miközben a Bioquark javasolt tanulmánya etikai és gyakorlati problémákat vethet fel, a szakértők szerint az őssejtkutatás terén tett előrelépések és az orvosi technológiák azt jelentik, hogy egy szép napon az agyi sérülés megfordítható lesz. Talán (és ez nagy valószínűséggel) az agyhalál nem jelenti az élet végét az ember számára.
– Egyetértek azzal, hogy az őssejtek óriási potenciállal rendelkeznek a neurológiában, de azt még tanulnunk kell, hogy van-e értelme – mondta Dr. Diana Greene-Chandos, az Ohio államban található Wexner Egyetem Orvosi Központjának idegsebészeti és neurológiai tanszékének professzora.
Azt mondja, annak nincs értelme, hogy az őssejtkutatást a komplex emberi agyban – mely nagyon sérült – alkalmazzák, mielőtt az állatkísérletek előbbre jutottak volna.
Éppen ezért javasolt a Bioquark egy tanulmányt, amelyet Dél-Amerikában idén el is végeznek, de ebben a tudományos közegben elég nagy zűrzavart okozott. A csapat azt tervezi, hogy 20 agyhalotton végez terápiát, azzal a reménnyel, hogy elektromos aktivitást kelt az agyban. Az ötlet az lenne, hogy őssejteket szállítsanak az agyba és arra ösztönözzék őket, hogy új agysejteket vagy neuronokat képezzenek peptid kötésekké, elektromos ideg stimuláció és lézerterápia segítségével.
Ezt a “kombinált” szemléletmódot alkalmazzuk olyan eszközökkel, amelyeket önmagukban is széles körben alkalmaztak már, de soha nem ilyen integrált folyamatban” – mondta Ira Pastor, a Bioquark vezérigazgatója.
Az egyik kritika az, hogy egy ilyen tanulmány hamis reményt adhat azoknak a családoknak, akik kevésbé értik az agyhalotti állapot súlyosságát és visszafordíthatatlanságát, és összekeverik azt a kómával vagy a vegetatív állapottal.
– Számos homályos terület van az orvostudományban, és mindannyiunknak nyitottnak kell lennünk. De meg kell győződnünk arról, hogy nem pusztítjuk el a betegeinket – mondta dr. Neha Dangayach, a New York-i Mount Sinai Kórház neurológiai intenzív osztály egyik orvosa.
Hogy mi volt Pastor válasza a kritikára? A nyilvánosság ragaszkodik az agyhalál fogalmához. Azt is tisztázta, hogy a teljes feltámasztás nem célja a társaságnak – legalábbis még nem.
– Nem állítjuk, hogy képesek vagyunk a halál eltörlésére. Egy nagyon kis résen dolgozunk, egy homályzónában, a visszafordítható kóma és a halál között – mondta.
Az etikát félretéve, a kritikusok szerint gyakorlati problémák vannak a tervvel. Nincs elegendő bizonyíték a Bioquark megközelítése mögött, viták folynak, és a tanulmány tervének módja sem tűnik reálisnak.
Amikor az agy meghal, a gyulladás és a duzzanat terjedni kezd, az idegsejtek közötti kapcsolat szétesik, az artériák összeomlanak, és a véráramlás leáll.
– Ha valaki agyhalott, akkor ugyan tarthatják őt lélegeztetőgépen, de nagyon nehéz megvédeni a szerveket a leállástól, megőrizni a szív dobogását néhány napnál tovább – mondta Richard Senelick neurológus. – Az élet megy a maga útján.
Sok tudós állítja, hogy a Bioquark tanulmánya gyakorlatiatlan kutatómunka lehet az agy kriogén megőrzésével és a fej-transzplantációval. Elméletileg jól hangzik, de kivitelezhetetlen, kevés esélyük van a sikerre. Mindazonáltal a szakértők egyetértenek abban, hogy a kutatás komoly kérdéseket vet fel, amelyek megérdemlik a választ. Mit tenne meg azért, hogy megmentse az agyat? Talán a halott agy feltámasztása nem tartozik a lehetőségek közé, de akkor mi igen?
Hatalmas elismerés rejlik az agy újjáélesztésében. Potenciálisan megmentheti azon emberek életét, akik balesetben sérültek meg, vagy akik – és ez gyakrabban előfordul – szívmegállás vagy stroke következtében szenvednek szélsőséges agykárosodást. Az Amerikai Egyesült Államokban minden évben mintegy 350 000 embernek áll meg a szíve nem kórházi körülmények között az American Heart Association szerint. Csak mintegy 10 százaléka éli túl jó neurológiai funkciókkal. Évente további 130 000 ember hal meg stroke-ban.
Ahhoz, hogy felmérjük, hogyan lehet megmenteni az emberi agyat, először meg kell nézni, hogy mi az, ami elpusztítja. Régen úgy gondolták, hogy a halál akkor következik be, ha a szív leáll. Ma már tudjuk, hogy a halál valójában az agyban történik, és nem egyetlenegy pillanatban következik be, hanem több lépésben játszódik le. Egy intenzív osztályon, kómában fekvő páciens békésnek tűnhet, de a biokémiai vizsgálatok eredményei sokkal különösebb képet mutatnak az agyán: sejtszintű tűzijáték zajlik.
Amikor a neuronok traumatikus eseménnyel találkoznak, mint pl. a véráramlás hiánya szívmegállás után, a neuronok megőrülnek. Egyes sejtek elpusztulnak. Mások a másodlagos károsító mechanizmusok összetett sorozatában való túlélésért küzdenek, amelyet az oxigénhiány okoz. A neurotranszmitterek magas koncentrációban ürülnek ki a neuronokból. Szabad gyökök halmozódnak fel, és égési lyukak keletkeznek az agysejtek membránjaiban. A lyukasztott sejtek többféle gyulladást okoznak, és más sejteket is károsítanak.
Végül a stresszválasz az apoptózist, a programozott sejthalál folyamatát váltja ki. Más szóval: a sejtek „öngyilkossági kapcsolója” bekapcsol. A sejtek egyenként halnak meg, amíg az agy megszűnik működni. Ez az agyhalál: az agy teljes és visszafordíthatatlan működésének elvesztése. Az orvosok úgy tudják megállapítani az agyhalált, hogy ellenőrzik, hogy a páciens reagál-e a fényre, függetlenül attól, hogy reagál-e a fájdalomra, ha teste megpróbál lélegezni, vagy megtartotta az agytörzs bármely más létfontosságú funkcióját.
– Nagyon szigorú ellenőrző tesztjeink vannak, mert ez egy nagyon komoly kérdés: az élet megkülönböztetése a haláltól – mondta Dangayach.
Ha az agykárosodás sokkal kisebb mértékű, akkor a helyzet kezelhető lehet. A legkorszerűbb terápiák erre a lehetőségre összpontosítanak. Az őssejtek izgalmas lehetőségeket teremtenek az agyi sérülések kezelésére. Jelenleg ugyan nincs az FDA által jóváhagyott őssejtalapú terápia az agyi problémák kezelésére, és a szakértők azt javasolják, hogy tartsák távol magukat az emberek az ilyen terápiát kínáló klinikáktól.
De ez nem akadályozza meg a kutatókat abban, hogy izgalommal vegyes érdeklődéssel kutassák az új lehetőségeket. Az emberi szervezet más részeitől eltérően az agyban elveszett sejtek örökre eltűnnek.
Az őssejtek vajon ki tudják cserélni őket?
– Ez egy észszerű kérdés – mondta dr. Ariane Lewis neurológus a New York-i Egyetemen. Lewis a Bioquark megközelítésének egyik legfőbb kritikusa, aki azt állítja, hogy a tanulmány „a kuruzslás határán mozog”, de úgy gondolja, hogy az őssejtkutatás ígéretes lehet a stroke helyreállítására.
– Jelenleg kevés bizonyítékunk van, és ez nem általánosan alkalmazott terápia, viszont ez egy olyan kérdés, melyet kutatni érdemes – mondta a neurológus.
A felnőtt agy két régiója őssejteket tartalmaz, amelyek új idegsejtek létrehozásáért felelősek, ami azt sugallja, hogy az agynak beépített kapacitása van ahhoz, hogy megjavítsa magát. Néhány ilyen sejt képes nagy távolságokat megtenni és elérni a sérülés helyeit. Egyes sérüléseknél az agy olyan biológiai faktorokat termel, amelyek stimulálják az őssejteket.
A kutatók azon dolgoznak, hogy azonosítsák ezeket a tényezőket – azzal a céllal, hogy egy napon a betegek saját őssejtjei új gyógyszerekké legyenek alakíthatók.
– Ha azonosítani tudjuk azokat a tényezőket, amelyek stimulálják ezeket a sejteket, közvetlenül javíthatnánk az agyat – mondta dr. Steven Kernie, a New York-i presbiteriánus kórház sürgősségi gyermekgyógyászati osztályának vezetője, aki részt vesz a kutatásban
Más kutatói csoportok a különböző típusú agysejtek neuronokká történő átalakításán dolgoznak. A Penn State University csapata olyan molekulák koktélját fejlesztette ki, amelyek egérben működő neuronokká alakíthatják a gliasejteket, az agysejtek egyik típusát. Ezt a koktélt gyógyszeres tablettákká lehetne csomagolni, amelyről a kutatók azt mondják, hogy talán egy napon a betegek regenerálni tudják a neuronokat.
Egy másik lehetőség: új idegsejtek átültetése az agyba. Egy 2016-os tanulmányban a tudósok sikeresen ültettek át fiatal idegsejteket az egerek sérült agyába. Az emberi agyban bekövetkező valóságos sérülés sokkal rendezetlenebb, mint a laboratóriumban beállított egyértelmű elváltozás. De, végül is, az ilyen kísérletek vezetnek a stroke-károsodás helyreállítására szolgáló technikák kialakításához.
Számos klinikai kísérlet történt már olyan betegségek esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol az idegsejtek egy bizonyos csoportja elveszik – ellentétben a széles körű, nem diszkriminatív károkat okozó betegségekkel.
Ausztrál tudósok a sertések agysejtjeit használják az elveszett idegsejtek helyettesítőjeként. Idén egy kínai klinikai vizsgálatban a humán embrionális őssejtekből származó fiatal idegsejteket ültetik a Parkinson-betegek agyába. És öt másik kutatási csoport hasonló kísérleteket tervez a következő két évben, a Nature jelentése szerint. A Parkinson-kórban alkalmazott megközelítések lehetnek a leginkább biológiailag elfogadhatók Kernie szerint. Ha ezek a kísérletek sikeresek, elősegíthetik az őssejtek szélesebb körű alkalmazását az agyi megbetegedések kezelésére.
– Még nem bizonyított, hogy működni fog, de a célunk az, hogy ezt elérjük.
Forrás: https://www.nbcnews.com/mach
