Nyitvatartási idő : hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
  Elérhetőség : +36 1 248 0008

A köldökzsinórvér használata felgyorsítja a sztrók helyreállítást

Houston – 2015. február 15. – Egy új tanulmány, mely a teljes köldökzsinórvér használatát értékeli, ami az agy gyorsabb gyógyulását segíti ischémiás sztrókot követően.

“Amíg a korábbi tanulmányok a köldökzsinórvérből származó őssejtek bizonyos típusának használatát értékelték a sztrók helyreállításban, addig ez az első tanulmány, amelyik a teljes köldökzsinórvér használatát értékeli az ischémiás sztrókon átesett pácienseken.”

– említette a vizsgálatnak John J. Volpi MD, a Houston Metodisták vizsgálatvezetője és a Houston Metodisták Eddy Scurlock Sztrók Központ társ-igazgatója.

Úgy véljük, hogy a teljes köldökzsinórvérben megtalálható primitív sejtek gyorsabban képesek csökkenteni az agy duzzanatát és meg tudnak menteni néhány agysejtet, melyek a halál küszöbén tartózkodnak.

Az ischémiás sztrókok a leggyakoribb sztrók típusok és akkor fordulnak elő, amikor elzárja egy vérrög az agyba vezető vér áramlását. Az oxigén hiánya elpuszítja az agysejteket és duzzanatot idéz elő. A vérrögök felbonthatók gyógyszerekkel, vagy eltávolíthatók, de az agy sérülése mindaddig folytatódik, amíg az érintett agyterület duzzadt marad.

Volpi azt mondja, hogy az eltárolt köldökzsinórvér a sztrókot követő 10 napon belül intravénásan kerül beadásra a páciensbe. Ezeket a betegeket a köldökzsinórvér beadása után 12 hónapig utánkövetik, hogy mérjék a sztrókból történő felépülésüket. A Houston Metodisták kutatói a tanulmány kapcsán együttműködnek a Duke Egyetemmel és az Emory Egyetemmel. A Texas Egyetem Anderson MD Rákközpont biztosítja az eltárolt köldökzsinórvért a Houston Metodisták számára.

Az Amerikai Sztrók Egyesület szerint évente közel 795.000 személy esik át sztrókon [az USA-ban] és a sztrók rokkantsághoz/fogyatékossághoz vezet, mely megelőzhető.

Forrás: http://www.houstonmethodist.org/1285_houstonmethodist/1315_newsroom/1316_newsroom_newsandevents/newsdetail/?key={6a9e58d8833d469480d76607dd1d4899}

A következő, sztrókon átesett pácienseken végzett multicentrikus klinikai vizsgálat Joanne Kurtzberg MD által koordinált:

A köldökzsinórvér egységek egy közösségi köldökzsinórvér bankból kerülnek kiválasztásra, az ABO/Rh vércsoport típus és sejt dózis alapján, a 0,5-től 5*10^7˘teljes nukleotid sejtszám/kg tartomány megcélzásával. A köldökzsinórvér egy egyszeri intravénás infúzió formájában kerül beadásra a sztrókot követő 3 és 10 napon belül. Az alanyok az infúzió beadását követően 6 órán keresztül megfigyelés alatt lesznek, és az utánkövetés a későbbiek során 24 órán át tart majd. Az alanyok nem esnek át immunszupresszív ágensekkel történő előkezelésen.

Forrás: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT02397018?term=Cord+Blood+Infusion+for+Ischemic+Stroke&rank=1

Talán idővel a sejtszeparáló eljárási folyamat is újraértékelésre kerül az ilyen klinikai tanulmányok érvei alapján.

Ebben a klinikai tanulmányban, szemben más tanulmányokkal, amelyben köldökzsinórvért használnak, mint kritérium nem kerül említésre a tökéletes vagy részleges HLA egyezőség. A használat szempontjából HA akár a klinikai alkalmazás során, HA akár azt követően nem alakulnak ki mellékhatások vagy nem merül fel súlyos graft-versus-host reakció, akkor ez egy fontos érv lehet a HLA egyezőség, mint kritérium átértékelése mellett.

Ennek, a köldökzsinórvér allogén felhasználására vonatkozó kevésbé kötött minőségi kritériumnak köszönhetően jelentősen növekedhet azon páciensek száma, akiket a jövőben kezelni tudnak.

Íme az ABO/Rh vércsoport-rendszer típusainak %-os megoszlása a populációban:

ABO vércsoport / Rh(+)

populáció %-ában

ABO vércsoport / Rh(-)

populáció %-ában

A(+)

34%

A(-)

6%

B(+)

8%

B(-)

1%

AB(+)

3%

AB(-)

1%

0(+)

40%

0(-)

7%

A fenti információ annyiban nem meglepetés, hogy már 2007-ben publikáltak egy olyan cikket, ami a köldökzsinórvér használatával szerzett tapasztalatokat írja le a perifériás vér normál transzfúziójának használatával szemben, HLA egyezőség nélkül. A kezelt esetekben a Graft-versus-Host reakció (GvHD) semmilyen jelét sem tapasztalták.

Forrás: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1796850/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük