Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
  Elérhetőség: +36 1 248 0008

A köldökzsinórvér szerepe és potenciálja az új terápiák korában

Az 1980-as évek úttörő eredményeinek fényében és a több mint 130 millió globális születés alapján a köldökzsinórvért a sejtek legbőségesebb biológiai anyagának tekintik, és számos klinikai alkalmazásban regeneratív potenciállal rendelkezik. Bár a köldökzsinórvért főként a vérképzőszervi betegségekkel szemben alkalmazzák, hatékony terápiát biztosító betegségek spektrumát kiterjesztették a nem hematopoietikus megbetegedésekre is. A köldökzsinórvért a regeneratív sejtterápia és az immunmoduláció forrásaként is használják. Így a köldökzsinórból származó sejtek gyűjtése és tárolása népszerű választás lehet.

A multipotens vagy progenitor sejteken alapuló terápiák szemszögéből meglehetősen biztató, mert nagy mennyiségű kutatást végeznek, amelyek felfedeztek olyan emberi szöveteket, amelyek olyan sejtek bőséges forrása, melyek nagy kapacitással rendelkeznek sérült szövetek regenerálására.  Emiatt is a vált világszerte népszerű választássá vált a köldökzsinórvérből kinyert őssejtek őssejtbankokban történő tárolása.

Köldökzsinór: őssejtekben gazdag vért tartalmaz. A fentebbi képeken láthatóak A) a méhlepény (placenta), amelyből a rugalmas, csőszerű szerkezetű köldökzsinór ered, ami általában 55 cm nagyságú, B) a köldökzsinór keresztirányú metszete – két artéria (A) és egy véna (V) fut benne, C) egy teljes köldökzsinór mikroszekció Masson trichrom-festése, egyértelműen megkülönböztethető az amnion membrán (AM), a Wharton kocsonya (WJ) és a véredény falához (VW) és a lumenhez (VL) kapcsolódó sima izomzat (SM). D) A köldökzsinórból gyűjtött vér az értékes sejtmagvas sejtek gazdag forrása, amelyeket például fluoreszcencia in situ hibridizációval lehet kimutatni X (zöld) és Y (piros) kromoszóma specifikus próbái segítségével.

Mivel a fejlődő országokban az etnikai sokféleség egyre növekvő tendenciát mutat, elengedhetetlen, hogy alternatív őssejt-forrásokat találjanak. Jelenleg három alternatív lehetőség van: egy részlegesen HLA-kompatibilis nem-rokoni donor, egy haploidentikus donor és egy köldökzsinórvér őssejt termék.

Az első köldökzsinórvér transzplantáció (1988) óta a köldökzsinórvért egyre gyakrabban alkalmazzák hematopoetikus sejtek alternatív forrásaként a transzplantációkhoz a vérképzőszervi megbetegedések kezelésére. A köldökzsinórvér bankok száma világszerte megnőtt. Ezt a vitathatatlan tényt megerősíti a köldökzsinórvér csökkent alloreaktivitása, amely lehetővé teszi a HLA nagyobb eltérését a donor sejtek és a recipiensek között, és a GVHD előfordulását.

Bár a köldökzsinórvért elsősorban a vérképzőszervi betegségek transzplantációjához használják, kiterjesztették a nem hematopoetikus betegségek és az immunmoduláció kezelésére is. Ezt a növekvő érdeklődést a köldökzsinórvér iránt tükrözi a folyamatban lévő regisztrált klinikai vizsgálatok egyre növekvő száma is.

Bár a köldökzsinórvér transzplantáció általános túlélési eredményei összehasonlíthatók a párosított, független donorokhoz kapcsolódó eredményekkel, a köldökzsinórvér transzplantátumok megtapadása lassabb, késleltetett immun-rekonstrukciót és opportunista fertőzést (bizonyos kórokozók az egészséges immunrendszerrel rendelkező szervezetben gyakran természetesen előfordulnak, de csak igen ritkán, illetve enyhe lefolyású betegségeket okoznak, immunhiányos állapotban súlyos, gyakran végzetes kórfolyamot indíthatnak el) eredményezhet. Bár ez az alacsonyabb sejtdózisú köldökzsinórvér graftok következménye lehet, ugyanakkor a köldökzsinórvér viszonylagos éretlenségét is tükrözi.

Ebben az összefüggésben jelenleg a köldökzsinórvér transzplantációt követő megtapadás optimalizálására és az immunrendszer helyreállítására vonatkozó optimalizált stratégiákat vizsgálják.

A publikált, aktuális és potenciális tevékenységek pontos elemzése  alapján megállapítható, hogy a köldökzsinórvér felhasználás a regeneratív orvoslás egyik legaktívabb területe. A köldökzsinórvér felhasználás irányába mutató tendencia valószínűleg tovább fog növekedni azzal a céllal, hogy az egész világon segítse az egészségügyi ellátást.

Forrás: https://stemcellres.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13287-015-0113-2

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük