Nyitvatartási idő : hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
  Elérhetőség : +36 1 248 0008

A humán köldökzsinórvér segíti a letális sugárzást követő túlélést

A radioaktív balestek, mint Csernobil vagy Fukusima, a növekvő nukleáris terrorfenyegetés napjaink realitása, ezért egy ionizációs sugárnak való kitettség után az akut radiációs szindróma (ARS) egész korosztályokat érinthet. A köldökzsinórvér ezekben az esetekben értékes terápiás lehetőséget biztosíthat, amely azonnal rendelkezésre áll és rugalmasan alkalmazható a sugárfertőzés áldozatainak kezelésére.

Az utóbbi évtizedekben a súlyosan sugárfertőzött egyének klinikai ellátását célzó fejlesztések fontos kutatási iránnyá váltak. Az ARS tünetei akár órákkal egy kisebb sugárdózis után is jelentkezhetnek az immunrendszer, az emésztőrendszer vagy más szervek sérülése következtében. Az áldozat csontvelőjének roncsolását követően az immunrendszer és a vérképzés újjáélesztése csak egy megfelelő, allogén csontvelődonor bevonásával lehetséges. Tömeges előfordulásnál azonban, több ezer donort találni és transzplantációt végezni technikailag nem kivitelezhető.

Egy azonnal rendelkezésre álló őssejtforrás a köldökzsinórvér, melynek antibiotikumokkal történő együttes infúziója egy transzplantáció hatásaival bír, és stimulálja a szisztémás károk javítását. Ezen felül, a köldökzsinórvér őssejtjei segíthetik a sugárfertőzéssel időnként társuló traumás égési sérülésekből való felépülést.

Egy preklinikai kísérlet publikált eredményei azt mutatták, hogy a besugárzás után 24-52 órával Levaquin nevű antibiotikummal szimultán köldökzsinórvér infúziót kapott állatok túlélése szignifikánsan magasabb volt a nem kezelt állatokéhoz képest.

Az ilyen estekben egy rendelkezésre álló, eltárolt köldökzsinórvér egység rendkívüli előnyt és értékes terápiás eszközt jelent.

Forrás: http://jrr.oxfordjournals.org/content/early/2013/06/20/jrr.rrt062.full.pdf+html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük