Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8.00 – 16.00. HU-1115 Budapest, Halmi utca 61
  Elérhetőség: +36 1 248 0008

Az újszülött Apgar-értéke a gyermeki agyi bénulás és az epilepszia kialakulásának kockázatát is jelzi

Az Apgar-teszt nem más, mint egy mérési módszer, amely segítségével az újszülöttek állapotát vizsgálják közvetlenül a születés után, 5 különböző életfunkció alapján. Az Apgar-érték alapján megjósolható egy későbbi agyi bénulás vagy epilepszia kialakulásának kockázata. A nagyon alacsony Apgar-értékek esetében jelentősen megnő a betegségek kialakulásának kockázata, de még a kevésbé alacsony értékek esetében is magas az ezen betegségek kialakulásának kockázata a Karolinska Intézet kutatói által a The BMJ-ben megjelent tanulmány szerint.

“Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy még ha a viszonylagos kockázatok magasak is, a gyermekkori agyi bénulás és az epilepszia abszolút kockázata még mindig kicsi” – mondja Martina Persson, svéd kutató gyermekgyógyász, a Karolinska Intézet Orvostudományi Kar egyetemi docense. „Ez azt jelenti, hogy a legtöbb alacsony Apgar-értékű csecsemőnél nem alakul ki a gyermekkori agyi bénulás, de az epilepszia sem.”

A képen: Martina Persson

Az Apgar-teszt – melyet a születése után 5 és 10 perccel végeznek el a babán rutinszerűen – egy egyszerű módszer annak megállapítására, hogy milyen állapotban van az újszülött. Az újszülött baba öt életjelenségének egyszerű megfigyelésén alapszik. Az egyes életjelenségeket 0-1-2 ponttal osztályozzák, és azt összeadják. A jó állapotú újszülött Apgar-értéke 7-10 pont között van.

Jól ismert, hogy 1 vagy 5 perccel a születést követően az alacsony, 0 és 6 pont közötti Apgar-érték magasabb gyermekkori agyi bénulás (CP) és epilepszia kockázatát jelezheti, és a 10. percben mért nagyon alacsony, 0 és 3 pont közötti érték esetében pedig szignifikánsan magasabb a gyermekkori agyi bénulás kockázata. Azonban nem igazolódott lineáris korreláció, és nem tisztázott, hogy a különböző időpontokban még a kis léptékű változások is befolyásolják-e a neurológiai megbetegedések kockázatát.

Különböző nemzeti nyilvántartások

Hogy megkérdőjelezzék ezt az összefüggést, ennek érdekében a svéd Karolinska Intézet kutatói több mint 1,2 millió, 1999 és 2012 közötti időszakban rendellenességek nélkül született csecsemőnél elemezték az országos Orvosi Szülési Nyilvántartás adatait. A kutatók a 16 évesnél fiatalabb gyermekek esetében azonosították a gyermekkori agyi bénulással vagy epilepsziával diagnosztizált gyermekeket a különböző diagnosztikai kódokat használó nemzeti nyilvántartásokban, majd a születés utáni 5. és 10. perccel mért Apgar-értékek alapján kiszámították a CP és az epilepszia kockázatát, összefüggésben a 10. és 5. perc közötti Apgar-értékek változásaival.

Összesen 1221 csecsemő (0,1%) esetében fedezték fel a gyermekkori agyi bénulást, és a kockázat az értékek csökkenésével az 5. percben folyamatosan nőtt. Összehasonlítva azon csecsemőkkel, akiknél az Apgar-érték a maximális (10) volt az 5. percben, a 9-es Apgar-értékkel rendelkező csecsemők esetében csaknem kétszer akkora volt a gyermeki agyi bénulás kockázata, míg az 5. percben 0 Apgar-értéket mutatók esetében ez a kockázat 280-szoros. Még nagyobb kockázatot észleltek a hasonló Apgar-értékű csecsemőknél a 10. percben. Összesen 3,975 csecsemőt (0,3%) diagnosztizáltak epilepsziával, és az epilepsziás kockázatok az 5. és 10. percben mért Apgar-értékek növekedésével csökkentek, bár nem olyan egyértelműen, mint a CP esetében.

Kisebb Apgar-érték változások

A születés utáni 5. és 10. perc között mért kisebb Apgar-érték-változások is befolyásolják a kockázatokat. Például a születés utáni 5. percben mért 7/8-as értéket és a 10. percben mért 9 /10-es értéket mutató csecsemőknél nagyobb volt a CP vagy az epilepszia kockázata, mint azon babák esetében, ahol mindkét időpontban 9/10-es Apgar-értéket mutattak. Nagyobb epilepsziakockázat olyan csecsemőknél is megfigyelhető, akik az 5. percben a maximális 10 pontot érték el, majd a 10. percben csak 9-es értéket mutattak, mint azoknál a csecsemőknél, akik mindkét időpontban a maximális 10-es értéket érték el.

„Az eredmények azt mutatják, hogy az újszülött életképességét illetően mind az 5., mind a 10. percben mért adatokat fontosnak kell értékelnünk, még akkor is, ha az eredmény az 5. percben normális” – mondja Dr. Persson. „Aktívan kell dolgoznunk azokkal a csecsemőkkel is, akik nem kapták meg a maximális 10-es Apgar-értéket, mivel ezáltal valószínűleg javíthatóak a jövőbeli kilátásaik.”

A tanulmány egyik erőssége, hogy nagyszámú mintára támaszkodik, és a kutatók képesek voltak ellenőrizni az elemzések során a sok úgynevezett zavaró tényezőt is. A kutatók azonban rámutatnak arra, hogy ez egy megfigyelő tanulmány volt, és nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az Apgar-érték és az idegrendszeri megbetegedések kockázata között.

A tanulmányt több szervezet is finanszírozta, köztük a Svéd Kutatási Tanács, a Working Life and Welfare (Forte), a Stockholm Megyei Tanács és a Karolinska Intézet.

Publikáció:

Five and 10 minute Apgar scores and risks of cerebral palsy and epilepsy: population based cohort study in Sweden
Martina Persson, Neda Razaz, Kristina Tedroff, K.S. Joseph, Sven Cnattingius
The BMJ, online 8 February 2018, doi: 10.1136/bmj.k207.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük